A modern lakóházak és lakások bútorokkal, különféle háztartási és irodai berendezésekkel, szőnyegekkel és egyéb háztartási cikkekkel berendezett, légmentesen záródó helyiségek. Az ilyen környezet kényelmes, de nem mindig biztonságos életkörülményeket biztosít. Az ilyen térben a levegő viszonylag gyorsan párásodik, és nagy mennyiségű, különböző forrásokból származó illékony szerves vegyületet vesz fel. Ráadásul a helyiségekben tartózkodó személyek légzés következtében aktívan szén-dioxiddal töltik fel a levegőt, ami más tényezőkkel együtt jelentősen rontja a beltéri levegő minőségét, és hosszú távon komoly veszélyt jelent az egészségre. A modern szellőztető rendszerek megoldást nyújtanak erre a problémára, mivel biztosítják a megfelelő légcserét. Az ilyen rendszereket levegőminőség-érzékelők irányítják és működtetik a megfelelő üzemmód alkalmazásával. Ebben a blogsorozatban az ilyen érzékelőkről fogunk részletesebben beszélni.
Mit jelent számunkra az „otthoni kényelem” és az „otthonosság”? Nos, először is valószínűleg meleg hangulatot jelent, ami különösen fontos az év hideg évszakában. Ezért is olyan népszerűek az emberek körében a modern hőszigetelt üvegezések, amelyeket szinte minden épületben használnak, hogy otthonunkat a külső hideg levegőtől és a zord időjárástól. Azonban ennek a nagy előnynek megvan a hátránya is: a hőszigetelt üvegezés légmentessé teszi otthonunkat. A hőmegtakarítás szempontjából ez mindenképpen hasznos, de szellőzés szempontjából kedvezőtlen. Az elégtelen szellőzés és az emberek állandó jelenléte egy helyiségben nagyon gyorsan alkalmatlanná teszi az ott lévő levegőt, mivel csökken az oxigéntartalom és nő a szén-dioxid, párásabbá válik, és különböző szagok és nem kívánt szennyeződések jelennek meg.
Természetesen az ilyen levegő még a legmelegebb épületben sem tud kellő kényelmet és otthonosságot biztosítani a lakóknak. De hogyan lehet megoldani egy olyan problémát, amit nem lehet látni vagy érezni? Hiszen az ember érzékeli, ha a hőmérséklet a komfortos tartományon kívül van, és tehet ellene valamit, de amikor a levegő minőségéről van szó, a dolgok kicsit bonyolultabbá válnak. A legtöbb esetben az ember addig nem ismeri fel a rossz levegőminőséget, amíg nem jelentkezik fejfájás, és nem romlik az általános közérzet. Hogyan ismerjük fel a légszennyezettség szintjét és azt a pillanatot, amikor tennünk kell valamit ellene? Nos, ez a feladata az olyan levegőparaméterek ellenőrzésére tervezett érzékelőknek, mint a páratartalom, a szén-dioxid koncentrációja, az illékony szerves vegyületek stb., de nézzük meg egyenként.
Tudta?
A hőszigetelt nyílászárók és tökéletes szigetelés valóban melegebbé és energiahatékonyabbá teszik otthonainkat – azonban szinte teljesen elzárják a levegő természetes áramlását is. Ennek következtében a beltéri levegő gyorsan oxigénszegénnyé válhat, nő a szén-dioxid szint, megjelennek kellemetlen szagok, magas lesz a páratartalom – miközben mi azt hisszük, minden rendben van.
Mivel a rossz levegőminőség nem érzékelhető közvetlenül – ellentétben a hőmérséklettel –, az emberek gyakran csak akkor jönnek rá, hogy probléma van, amikor már fizikai tüneteket (fejfájás, fáradtság) tapasztalnak. Itt jönnek képbe a modern levegőminőség-érzékelők, amelyek folyamatosan figyelik az olyan paramétereket, mint a páratartalom, a CO₂- és VOC-szint – így már a tünetek megjelenése előtt figyelmeztetnek a beavatkozás szükségességére.
Páratartalom és páratartalom érzékelők
Ez a helyiség mikroklímájának egyik fő paramétere. A relatív páratartalom a főzés, fürdés vagy zuhanyzás során keletkező pára miatt, valamint a helyiség hőmérsékletének csökkenésekor (ez gyakran ősszel, a fűtési szezon kezdete előtt, illetve tavasszal, annak végeztével történik) megnövekszik. Az emberi szervezet is a páratartalom egyik forrása, amelyet a légzéssel és a testből származó folyadékok elpárolgásával állít elő, ami viszont szintén hozzájárul a levegő párakoncentrációjának növekedéséhez. A nem megfelelően szellőztetett helyiségekben a páratartalom szintje folyamatosan emelkedik, és ez az ott tartózkodó emberek számára komoly problémákhoz vezethet.
Az ilyen problémák közül ki kell emelnünk a penészgombák (gombák) megjelenését és terjedését. A normál értéket meghaladó relatív páratartalom (több mint 60%) és a mérsékelten meleg hőmérséklet (+18 és +25°С között) ideális feltételeket teremt e káros mikroorganizmusok szaporodásához. A megnövekedett páratartalmú helyeken lévő apró és szinte észrevehetetlen penészfoltok súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A penész nagy mennyiségű, 2-8 µm méretű spórát bocsát ki a levegőbe, amelyek a tüdőbe jutva allergiás reakciót váltanak ki, és számos betegséghez vezethetnek, mint például nátha, torokgyulladás, hörghurut, asztmás rohamok stb. A penészgombák anyagcseretermékei erős méregként érkeznek, amelyek mérgezést, máj- és tüdőrák kialakulását, szív- és érrendszeri kórképeket és a központi idegrendszer károsodását okozhatják. Ezenkívül a gombák különböző bőrbetegségeket okozhatnak, amelyek bőrgyulladás és egyéb gyulladásos folyamatok formájában jelentkeznek. A penészgombák folyamatos hatásának kitéve az ember immunrendszere lassan, de fokozatosan veszít erejéből.
A levegő megnövekedett páratartalma a bútorok számára is káros, mivel a bútorok túlzott nedvességgel telítődnek, ami minőségi állapotuk romlásához és esztétikai hibákhoz vezethet.
Miért veszélyes a magas páratartalom?
A zárt, rosszul szellőzött helyiségekben a páratartalom szintje folyamatosan emelkedik – főzés, zuhanyzás, sőt, már a légzés során is jelentős mennyiségű pára keletkezik. Ha a relatív páratartalom tartósan 60% fölé emelkedik, és a hőmérséklet mérsékelten meleg (18–25°C), az ideális feltételeket teremt a penészgombák elszaporodásához.
A penész láthatatlanul jelenik meg, spórái azonban folyamatosan a levegőbe kerülnek – ezek 2–8 µm méretű részecskék belélegezve allergiát, náthát, köhögést, hörghurutot, de akár asztmás rohamokat is okozhatnak. Hosszú távon komolyabb szervi károsodás is felléphet, beleértve a májat, tüdőt, idegrendszert és az immunrendszert.
Emellett a magas páratartalom nemcsak az egészségre, hanem otthonunkra is hatással van: károsíthatja a bútorokat, megrövidíti azok élettartamát, és esztétikai hibákat is okozhat. Ezért is fontos a megfelelő szellőztetés és a páratartalom szabályozása – például automatizált szellőztető rendszerek segítségével.
A zárt, rosszul szellőzött helyiségekben a páratartalom szintje folyamatosan emelkedik – főzés, zuhanyzás, sőt, már a légzés során is jelentős mennyiségű pára keletkezik. Ha a relatív páratartalom tartósan 60% fölé emelkedik, és a hőmérséklet mérsékelten meleg (18–25°C), az ideális feltételeket teremt a penészgombák elszaporodásához.
A penész láthatatlanul jelenik meg, spórái azonban folyamatosan a levegőbe kerülnek – ezek 2–8 µm méretű részecskék belélegezve allergiát, náthát, köhögést, hörghurutot, de akár asztmás rohamokat is okozhatnak. Hosszú távon komolyabb szervi károsodás is felléphet, beleértve a májat, tüdőt, idegrendszert és az immunrendszert.
Emellett a magas páratartalom nemcsak az egészségre, hanem otthonunkra is hatással van: károsíthatja a bútorokat, megrövidíti azok élettartamát, és esztétikai hibákat is okozhat. Ezért is fontos a megfelelő szellőztetés és a páratartalom szabályozása – például automatizált szellőztető rendszerek segítségével.
Ugyanakkor a nagyon száraz, alacsony páratartalmú levegő is káros. A hideg évszakokban gyakran van jelen ilyen levegő. Amikor a hőmérséklet csökken, a harmatpont is csökken, ami azt eredményezi, hogy a nedvesség lecsapódik a különböző tárgyakon, és a levegő szárazabbá válik. Negatív hőmérsékleti értéken a nedvesség kikristályosodik és kicsapódik a talajon és a különböző felületeken. Ennek eredményeként csökkent páratartalmú levegő kerül be otthonunkba, ami további párásítást igényel. Ráadásul a meleg helyiségbe belépve (ami különösen a fűtési szezonban lényeges) felmelegszik, és még szárazabbá válik. A helyzet az, hogy a meleg levegő, szemben a hideg levegővel, több nedvességet tartalmazhat, ezért a hőmérséklet emelkedésével a jelenlévő nedvesség mennyiségének aránya az adott hőmérsékleten lehetséges maximális mennyiséghez képest csökken. Ez az arány a levegő relatív páratartalmát fejezi ki, amely a hőmérséklet emelkedésével csökken, és az ember számára a túlzott szárazság érzését kelti. Ha a relatív páratartalom alacsony (40% alatti), még az egészséges emberek számára is kellemetlen, álmosságot, viszketést és bőrirritációt érezhetnek. A túlzottan száraz levegő a légutak nyálkahártyájának kiszáradásához vezet, és súlyosbítja a légúti betegségek lefolyását, ami különösen a gyermekeket érinti.
Mi a megoldás?
A levegő nedvességtartalmának mérésére páratartalom-érzékelőket (higrométerek) és hőmérséklet- és páratartalom-érzékelőket (termohigrométerek) használnak. Ezeket a készülékeket magánházakban és lakásokban, kereskedelmi és oktatási létesítményekben, egészségügyi intézményekben stb. használják. Sok modern háztartási ventilátor alapjáraton ilyen érzékelőkkel van felszerelve, ami lehetővé teszi a szellőztető rendszerek bekapcsolását és üzemmódváltását a levegő páratartalmának és hőmérsékletének leolvasásától függően, így ezeket a fontos mikroklíma paramétereket a normál tartományon belül tartja.
Mi a megoldás a túlzott páratartalom ellen?
A túl magas páratartalom elleni védekezés első lépése a pontos mérés. Erre szolgálnak a páratartalom-érzékelők (higrométerek) és a kombinált hőmérséklet- és páratartalom-érzékelők (termohigrométerek), amelyek otthonokban, irodákban, iskolákban, sőt egészségügyi intézményekben is egyre gyakrabban használatosak.
Sok modern háztartási ventilátor már alapból ilyen szenzorral rendelkezik – a szellőztető rendszer így automatikusan képes bekapcsolni vagy üzemmódot váltani a levegő páratartalma és hőmérséklete alapján. Ezáltal a lakótér mikroklímája folyamatosan az ideális tartományban marad.
A Vents HR-S elektromechanikus páratartalom-szabályozók tökéletesen illeszkednek bármilyen modern szellőztető-, fűtési- vagy légkondicionáló rendszerhez. Nemcsak szabályozzák a páratartalom szintjét, hanem riasztást is adnak, ha az érték túllépi vagy alulmúlja a megadott határt. A készülék diszkréten elhelyezhető a falon, és folyamatosan gondoskodik az optimális beltéri levegőről.
A Vents HR-S elektromechanikus páratartalom-szabályozók tökéletesen illeszkednek bármilyen modern szellőztető-, fűtési- vagy légkondicionáló rendszerhez. Nemcsak szabályozzák a páratartalom szintjét, hanem riasztást is adnak, ha az érték túllépi vagy alulmúlja a megadott határt. A készülék diszkréten elhelyezhető a falon, és folyamatosan gondoskodik az optimális beltéri levegőről.
A DPWC11200 páratartalom- és hőmérséklet-érzékelő szélesebb körű funkcionalitással rendelkezik, amely a hőmérséklet és a páratartalom szabályozására szolgál a szellőző-, légkondicionáló- és fűtési rendszerekben. Az érzékelő falra is felszerelhető, és 2 analóg kimenettel rendelkezik (0-10 V és 4-20 mA), amelyek lehetővé teszik a ventilátor fordulatszámának fokozatmentes szabályozását (amihez EC-motoros ventilátor szükséges). A fokozatmentes szabályozással a ventilátor fordulatszáma a páratartalom és a hőmérséklet szintjével arányosan változik. A relé- és analóg kimeneteknek köszönhetően az érzékelő szinte bármilyen szellőzőrendszerrel kompatibilis.
A Vents modern szellőztető rendszerei megoldásai segítenek megőrizni az otthoni levegő frissességét, miközben csökkentik a légszennyezés hatásait. A rugalmas, utólag is telepíthető rendszerek energiahatékonyan biztosítják a folyamatos levegőcserét, amely kulcsfontosságú az allergia és a légzőszervi betegségek megelőzésében.
Tegyen egy lépést az egészségesebb életmód felé, és válassza a Vents légcserélő rendszereit, hogy otthona mindig tiszta és friss levegővel legyen tele!
