Légszennyezés és otthoni légtisztítás: Hogyan védhetjük meg egészségünket?
Tudta, hogy a világ lakosságának 99%-a olyan területeken él, ahol a légszennyezettségi szint meghaladja az ajánlott értékeket?
A légszennyezés hatásai mindennapi életünkre
Az Egészségügyi Világszervezet szerint minden harmadik agyvérzés, tüdőrák és szívbetegség okozta haláleset a szennyezett levegő negatív hatásai miatt következik be, ami megegyezik a dohányfüst káros hatásaival. Vannak-e megoldások az emberek egészségére gyakorolt hatás csökkentésére és a helyzet javítására?
A légszennyezés napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívása, amely komoly hatással van az emberek egészségére. A légszennyezés nem csupán a nagyvárosokban vagy ipari területeken jelent problémát – saját otthonunk levegője is tele lehet olyan káros anyagokkal, amelyek hosszú távon légzőszervi betegségek kialakulásához vezethetnek. A levegő szennyezettsége hozzájárul a légzőszervi betegségek, allergiák kialakulásához, sőt hosszú távon a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját is növeli.
Mennyire tiszta a “friss” levegő?
Amikor kinyitjuk az ablakokat, hogy szellőztessünk otthonunkban vagy irodánkban, azt hisszük, hogy friss és tiszta levegőt fogunk szívni. Friss, igen, de vajon tiszta is? A legtöbb ember olyan városokban és településeken él, ahol a légszennyezettség folyamatosan jelen van. A levegőszennyezés következtében a külső térből a szennyező anyagok könnyedén bejutnak otthonainkba, és olyan veszélyeket hordozhatnak, mint az allergia kialakulása vagy a légzőszervi betegségek felerősödése.
Kiábrándító statisztikák
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a levegőszennyezés az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az emberi egészségre. A világ lakosságának több mint 90%-a olyan levegőt lélegzik be, amelynek levegő szennyezettség szintje meghaladja az elfogadható határértékeket. Különösen veszélyesek az olyan apró szennyező anyagok, mint a 2,5 mikron alatti aerodinamikai átmérőjű finom részecskék (PM2,5), amelyek mélyen bejutnak a légutakba és hozzájárulhatnak különböző légzőszervi betegségek kialakulásához.
A szennyező anyagok különböző méretűek (egy mikron és 0,1 mm között) és eredetűek. Tanulmányok kimutatták, hogy a 2,5 mikron alatti aerodinamikai átmérőjű finom részecskék (PM2,5) okozzák a legnagyobb károkat az emberi egészségre. Belélegezve az ilyen részecskék nem maradnak meg az orrban és az orrgaratban, hanem azonnal az alsó légutakba (hörgők, bronchiolák, alveolusok) és a szív- és érrendszerbe jutnak. Számos vírus és baktérium juthat be velük az emberi szervezetbe. Könnyű súlya miatt a finom por sokáig nem ülepedhet le, és szinte állandóan a levegőben van.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is közzétette saját adatait a kérdéssel kapcsolatban: 2019-ben a világ lakosságának 99%-a olyan területeken élt, ahol a légszennyezettségi szintek meghaladták a WHO ajánlásaiban meghatározott értékeket. A szervezet szerint a környezeti és a beltéri légszennyezés együttes hatása évente 6,7 millió ember idő előtti halálában játszik szerepet. A WHO becslései szerint 2019-ben a légszennyezés világszerte 4,2 millió idő előtti halálesetet okozott. Ebből következően a szennyezett beltéri levegő mintegy 2,5 millió ember idő előtti halálát okozta. És ez csak egy évre vonatkozó adat.
A gyermekek vannak a legnagyobb veszélynek vannak kitéve
A gyermekek különösen érzékenyek a légszennyezésre és annak hatásaira. A tudományos adatok szerint a szennyezett levegőnek való gyakori, korai életkorban történő kitettség hosszú távú egészségügyi következményekhez vezet, mint például légzőszervi betegségek, tüdő- és szív- és érrendszeri betegségek, tüdőrák, neurológiai és neurodegeneratív betegségek, cukorbetegség és más betegségek. A légszennyezéssel összefüggésbe hozható légzőszervi betegségek közé tartoznak az olyan gyakori gyermekkori betegségek, mint a felső légúti fertőzések, a középfülgyulladás és az allergiás betegségek.
Fizikai adottságaik miatt a gyermekek érzékenyebbek a légszennyezés hatásaira, mint a felnőttek, mivel kétszer olyan gyorsan és gyakran a szájukon keresztül lélegeznek, így nagyobb mennyiségű szennyező anyagot szívnak magukba. Ráadásul légzőszerveik közelebb vannak a talajhoz, ahol a szennyező anyagok koncentrációja a legmagasabb. A gyermekek élettanilag érzékenyebbek a légszennyezésre, mint a felnőttek, mivel agyuk, tüdejük és más szerveik még nem fejlődtek ki eléggé, így a mérgező szennyezőanyagokkal szembeni védekező mechanizmusaik nem működnek olyan jól, mint a felnőtteké. A szennyezőanyagoknak való hosszú távú kitettség megzavarhatja szerveik növekedését és kialakulását, és befolyásolhatja az agy fejlődését a legfontosabb korai életévekben, ami hosszú távú következményekkel jár a fizikai és szellemi fejlődésre nézve.
A szennyezés forrásai
A környezeti és beltéri légszennyező anyagok összetett keveréke, amely magában foglalja a szórt részecskéket, az ózont, a nitrogén-dioxidot, a szén-monoxidot és a kén-dioxidot. Tartalmazhat továbbá benzolt vagy nehézfémeket, például arzént, krómot, ólmot és higanyt. A légszennyezés leggyakoribb forrásai a fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén) elégetése, valamint a hulladék és szemét, az ipari termelési folyamatok, a mezőgazdasági tevékenységek, az építkezések, a bontás, a gépjárművek stb.
A beltéri levegőszennyezés mértéke közvetlenül függ a levegő paramétereitől, valamint a különböző szennyezőforrások jelenlététől magukban a beltéri helyiségekben – házakban, lakásokban, óvodákban, iskolákban, egészségügyi intézményekben stb. A beltéri levegő minősége jellemzően a dohányzás, a háztartási vegyi anyagok és testápolási termékek használata, a főzés, a szénnel és bioüzemanyagokkal való fűtés stb. következtében romlik. Meg kell jegyezni, hogy az égési folyamatból származó szilárd finom porszemcsék a légszennyezés egyik legkárosabb formája. Színtelenek és szagtalanok, és mélyen behatolhatnak a tüdőbe, a véráramba és az agyba, egészségügyi problémákat okozva.
Mivel a légszennyezésnek kültéri és beltéri forrásai is vannak, a levegő megfelelő tisztaságának fenntartásához két végső követelménynek kell megfelelni: biztosítani kell a szennyezett elszívott levegő folyamatos eltávolítását a helyiségekből, és állandó külső utánpótlási levegőáramlást kell biztosítani.
Mit tehetünk ellene?
Bár a levegőtisztítás problémájának átfogó megoldása az egész nemzetközi közösség erőfeszítéseinek összefogását igényli, a helyi beltéri levegő tisztaságáról egyedül is gondoskodhatunk.
Ebben kulcsszerepet játszik a szellőzés. A korszerű szellőztető berendezések nemcsak a szennyezett levegőt szívják el folyamatosan kifelé, hanem a helyiségbe jutó friss táplevegőt is tisztítják. Erre a célra durva és finom szűrőket használnak, amelyekkel a szellőztető berendezések felszerelhetők.
A durva szűrők (G1-G4 szűrési osztály) a legnagyobb szennyeződéseket fogják fel: a 0,4 mikronnál nagyobb, nagyméretű szintetikus részecskék 60-90%-át. Ezek a szűrők elsődleges akadályt képeznek, hogy megakadályozzák a nagy szennyeződések (rovarok, tollak, pelyhek, állati szőr, nagy magvak, por, korom stb.) behatolását a szellőző berendezésbe és a helyiségbe. A durva szűrők egyszerű kialakításúak, és készülhetnek vékony szivacsból, fémhálóból vagy műszálas szövetből.
A finom szűrők (F5-F9 szűrési osztály) a 0,4 mikronnál kisebb részecskék akár 75%-át is képesek visszatartani. A szűrőközeg nagy sűrűsége miatt visszatartják az emberi egészségre legveszélyesebb részecskéket – a közepes és finom port, a polleneket, a gomba- és penészspórákat, valamint a baktériumokat. A legtöbb finom szűrő kialakítása nem sokban különbözik a G osztályú szűrőkétől, de sűrűbb anyagból készülnek, ami leggyakrabban szintetikus szövet.
A légszűrővel ellátott szellőztető berendezések előnye, hogy a szűrők könnyen eltávolíthatók és cserélhetők. Bármely szűrő külön megvásárolható és önállóan beépíthető mind a meglévő légkezelő berendezésekbe, mind az egy helyiségben elhelyezett szellőztető berendezésekbe (hőcserélő), a kívánt szűrési osztály kiválasztásával. Ezenkívül léteznek különálló szűrőegységek (szűrődobozok), amelyeket a tápszellőztető rendszerekben helyeznek el. Az ilyen szűrődobozok nemcsak durva és finom szűrőkkel, hanem úgynevezett HEPA-szűrőkkel is rendelkezhetnek, amelyek ultrafinom légtisztítást biztosítanak (a minimális hatékonyság 99,97% a 0,3 mikron méretű mikroszemcsék esetében).
A fürdőszobákba szerelt háztartási elszívó ventilátorok szintén hozzájárulnak a háztartási vegyi anyagok, például mosószerek, tisztítószerek stb. által okozott szennyeződések gyors eltávolításához.
Így a szellőztető berendezések nemcsak a folyamatos légcserét és a friss levegő utánpótlását biztosítják, kényelmes mikroklímát teremtve a helyiségekben, hanem a levegő magas fokú tisztaságát is fenntartják a felnőttek és a gyermekek számára, hogy belélegezhessék.
Miért válassza a Vents rendszereit?
A légszennyezés komoly egészségügyi kockázatokat jelent, de megfelelő levegőszűrő és légtisztító berendezés használatával jelentősen csökkenthetjük a káros hatásokat. A szén monoxid érzékelő elengedhetetlen a biztonságos otthoni környezet fenntartásához, míg a hatékony szellőztető rendszer utólag is beépíthető, hogy a levegőszennyezettség ne befolyásolja otthonunk komfortját és egészségünket. Ne feledjük: a tiszta levegő nem luxus, hanem alapvető szükséglet!
A Vents modern légcserélő megoldásai segítenek megőrizni az otthoni levegő frissességét, miközben csökkentik a légszennyezés hatásait. A rugalmas, utólag is telepíthető rendszerek energiahatékonyan biztosítják a folyamatos levegőcserét, amely kulcsfontosságú az allergia és a légzőszervi betegségek megelőzésében.
Tegyen egy lépést az egészségesebb életmód felé, és válassza a Vents szellőztető rendszereit, hogy otthona mindig tiszta és friss levegővel legyen tele!
